Az emberi thanatomicrobiome utódlása és a halál óta eltelt idő

Tárgyak

Absztrakt

Bevezetés

A Human Microbiome Project (HMP) metagenomikus szekvenálási tanulmányai az emberi mikrobiom komplexitását számos testhelyzetben jellemezték, kiemelve a mikrobaközösségek közötti jelentős különbségeket az egyéneken belül és az egyének között 1. Egészséges felnőttnél a test sejtjeinek 10: 1 aránya mikrobiális 1,2. Feladó et al. 3 vitatta ezt a becslést és azt javasolta, hogy az arány sokkal közelebb legyen az 1: 1-hez. A thanatomicrobiome az emberi test postmortem mikrobaközössége, amely egy sikeres folyamatot foglal magában, ahol billió mikroba él, szaporodik és hal meg belsőleg és külsőleg az egész holt testben, ami időbeli elmozdulásokat eredményez a közösségi összetételben az idő múlásával 4.5. Halál után a gazda környezet megváltozik a sejtek bomlása és a sejtkomponensek ezt követő felszabadulása miatt a környező szövetekbe. Számos olyan szekvenciális esemény fordul elő, amely egy személy halála után következik be, ami bizonyos típusú mikrobasejtek gátlatlan szaporodásához és más sejtek nyugalmi állapotához vagy halálához vezet. 6,7,8,9,10 .

A belső szervek és a vér atomatomrobiomájának tanulmányozását nem befolyásolják közvetlenül ugyanazok a környezeti abiotikus tényezők (azaz a pH és a hőmérséklet) és a biotikus tényezők (azaz a rovarok és a hulladék eltávolító tevékenységei) 11, amelyekkel a necrobiome találkozik 12. Feltételezzük továbbá, hogy bizonyos szervek atatómikrobiomját nem befolyásolják azonnal a bélhez kapcsolódó mikroorganizmusok, amelyek az emberi halál után gyorsan szaporodnak 13. Valamikor régóta elterjedt hiedelem volt, hogy az emberi belső szervek sterilek az élő házigazdáknál 14.15. A HMP adatai szerint azonban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy egyes belső szervek (azaz a tüdő és a bél) különálló fülkéket biztosítanak a kommensális opportunista és patogén mikroorganizmusok számára a mikrobiómák kolonizációjához 1. A holtak belső szerveiben felfedezett mikrobák képviselhetik azokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az emberi lebomláshoz. Tuomisto et al. 13 kimutatta, hogy a belső szervek, például a máj, a halál után öt nappal sterilek maradnak.

Amint az emberi test bomlik, a mikrobák időfüggő módon szaporodnak a vérben, a májban, a lépben, a szívben és az agyban; ezért a mikrobák relatív bősége a test testétől és a posztmortem intervallumtól (PMI) 5 függően változik. A belső thanatomicrobiomával kapcsolatos ismeretek hiányának kezelése érdekében itt ismertetjük a belső szervek postmortem mikrobiális közösségeinek eddigi legnagyobb vizsgálatának eredményeit. Feltételeztük, hogy az emberi test bomlásakor a belső szervekben az atomatomrobiome az idő előrehaladtával elmozdul a mikrobiális közösség felépítésében. Ennek a hipotézisnek az értékeléséhez 27 különböző, különböző halálozási idővel (3,5–240 óra közötti) holttestből vettünk mintát, többféle haláleseten keresztül, 16S rRNS amplikon szekvenálási technológiák segítségével osztályoztuk a holtak szerveihez kapcsolódó mikrobiális taxonokat. Továbbá szignifikáns összefüggést mutattunk ki a thanatomicrobiome aláírásokban, amelyek megfeleltek a PMI-nek. Így elkészítettük a thanatomicrobiome mikrobiális katalógusát, amely hasznos igazságügyi orvostechnikai eszközt hozhat létre, és konstruktív információkat nyújthat azok számára, akik emberi maradványokat tanulmányoznak.

Eredmények

A 16S rRNS gén amplikon szekvenálásával létrehozott, mint atomi-mikrobiológiai profilok vizsgálatához kiválasztottuk és elemeztük 27 emberi holttest belső szerveit (agy, szív, máj és lép), szájüregeket és/vagy vért tényleges bűnügyi esetekből, postmortem intervallumokkal 3,5– 240 órát gyűjtöttünk (S1. Táblázat). Összességében a 27 káptalan 66 mintájának mikrobiális DNS-ét szekvenáltuk. A ritkasággörbék azt mutatták, hogy amikor a szekvenciaolvasások száma megnőtt, a fajgazdagság az egyes mintáknál jelentősen megnőtt (S1. Ábra). A ritkasággörbékkel kimutatott alfa sokféleség azt mutatta, hogy a szövetek elégségesen szekvenáltak minden taxont. A legtöbb minta aszimptotához jutott, ami a minták összehasonlításához megfelelő leolvasást jelez.

Megvizsgáltuk az egyes operatív taxonómiai egységek (OTU-k) statisztikai szignifikanciáját, és meghatároztuk a 20 legelterjedtebb nemzetség relatív bőségét az összes mintában (1. ábra). Az eredmények azt mutatták, hogy a baktériumok nemzetségei az egyes nemek különböző szervei között hasonlóak voltak, de a nőstények és a férfiak között különböznek egymástól. Ennek a tendenciának az egyik kivétele a szájüreg, amelynél mindkét nemnél hasonló nemzetségeket tapasztaltunk, amint az a. 1. Három szájmintát kizárva a fennmaradó minták külön fürtöt képeznek a hőtérképben. A súlyozott UniFrac ADONIS a szájmintákon nem szignifikáns különbséget eredményezett a nemek között (p = 0,923). A vérmintákban lévő mikrobák relatív mennyisége az egyes mintákban hasonló volt az idő előrehaladtával (1. ábra). Az ANOVA a Shannon változatosság különbségeit vizsgálva szignifikáns különbségeket tárt fel minden szervtípus között (p 1. táblázat Az ADONIS eredményei súlyozatlan és súlyozott UniFrac távolságok alapján.

thanatomicrobiome

A 20 legelterjedtebb nemzetség relatív bősége az összes mintában.

Ábrákon. A 2. ábrán a test és a nőstények és a hímek közötti jelentősen eltérő α-diverzitás értékeket mutatjuk be. Jelentős különbségek voltak a nők és a férfiak között (p 2. ábra

A legelterjedtebb baktériumok relatív bősége a nőstény és a hím minták között.

Hőtérképet készítettünk a 30 legelterjedtebb baktériumnemzetség relatív bőségének megjelenítésére (3. ábra). A mintákat és a baktérium nemzetségeket euklideszi metrikák és súlyozatlan UniFrac távolságok szerint rendeztük. A hőtérkép hasonló összefüggéseket mutatott; a szájüreg hasonló organizmusokat tartalmazott (pl., Streptococcus, Viellonella és Prevotella), és minden más szervtípus hasonlóbb közösséggel rendelkezik, mint a szájüreg.

Hőtérkép a 30 legelterjedtebb baktériumnemzetség relatív bőségének vizualizálására.

A baktérium nemzetségeket és a mintákat az euklideszi, illetve a súlyozatlan UniFrac távolságok alapján rendeztük.

A mikrobiális sokféleség méréseit az UniFrac távolságokon alapuló ADONIS teszteléssel vizsgáltuk a különbségek szempontjából (2. táblázat). Jelentős különbségek (p 2. táblázat: Az ANOVA eredményei, a csoportok közötti Chao1-gazdagság és Shannon-diverzitás különbségének vizsgálata.

Az összes mintára meghatároztuk a súlyozatlan és súlyozott Unifrac távolságokon alapuló főkoordináták elemzését (PCoA) (4. ábra). A súlyozatlan UniFrac távolságokon alapuló PCoA feltárta, hogy a szájüregi minták külön csoportot alkottak a többi mintatípustól (4a. Ábra). A magas PMI-vel rendelkező női minták PCoA-ja mindkét tengelyhez közel 0-ra gyűlt össze, amint az a 2. ábrán látható. 4b. A súlyozatlan UniFrac PCoA távolságokból látható, hogy ugyanazt a különálló szájüregi csoportot ábrázolták a súlyozott PCoA-ban (4c. Ábra). Az illusztrált, PMI-vel ellátott súlyozott UniFrac távolságú PCoA esetében a magas PMI-vel rendelkező mintákat egy helyen (0,1, −0,1) helyezzük el. Ismét ezek mind olyan női minták voltak, amelyeknek magas volt a PMI-értéke (4d. Ábra).

(a) A béta változatosság fő koordinátáinak elemzése (PCoA) súlyozatlan Unifrac távolságok alapján. (b) PCoA súlyozatlan Unifrac távolságok alapján, PMI szemléltetve. (c) PCoA súlyozott Unifrac távolságok és (d) súlyozott Unifrac távolságokat a PMI szemléltetésével.

Elemzést végeztünk a PMI családok, nemzetségek vagy fajok közötti összefüggések véletlenszerű erdőanalízissel történő meghatározása céljából (5. ábra, S2. Táblázat) 15,16,17,18. Az eredmények azonosították az olyan jelöltadók listáját, amelyek az idő és a nemek és a mintatípusok között bőségesen változtak (S2. Táblázat). Ezek az elemzések ismeretlent mutatnak Clostridium sp. (5a. Ábra), Clostridium novyi (5b. Ábra), Prevotella bivia (5c. Ábra) és Prevotella timonensis (5d. Ábra). Mindkét nemzetség esetében voltak olyan fajok, amelyek bomlásának korai szakaszában bőségesen növekedtek, és különböztek a hosszabb PMI-knél domináló nemzetségektől. Érdekes módon több nemzetség, mint pl Clostridium és Prevotella, különböző fajokkal rendelkezett, amelyek potenciálisan előre jelezhették a különböző bomlási periódusokat. Például, C. novyi a PMI-nél viszonylag bőségesebb volt; mégis ismeretlen Clostridium fajok bomlása korábban nagyobb volt.

A taxonok a PMI és az OUT közötti összefüggések véletlenszerű erdei elemzéséből kerültek meghatározásra.

Minden szervet más szín képvisel: vörös = agy, zöld = szív, kék = máj, fekete = vér, cián = száj, rózsaszín = lép. Az X tengely a PMI órákban, az Y tengely pedig az adott fajnak tulajdonított leolvasott szekvencia százalékát jelöli a mintában. Az eredmények a (z) (a) Clostridium novyi, (b) ismeretlen Clostridium, (c) Prevotella bivia és (d) Prevotella timonensis.

A legelterjedtebb phyla azonosságát is meghatároztuk, hogy megmutassuk a szervek közötti jelentősen eltérő bőséget (6. ábra). Meglepő módon a Firmicutes (amely magában foglalja Clostridium) minden összehasonlításban fel van sorolva, jelezve, hogy valószínűleg egy stabil biomarker a test különböző helyeiről származó, mint atomi-mikrobiológiai közösségekben. P értékű minták 6. ábra

Az összehasonlítások eredményei a kádárminták között szignifikánsan eltérő bőségű phyla azonosítására.

Vita

A jelen tanulmányban leírjuk, hogyan állítottuk össze az eddigi legátfogóbb amplikon alapú szekvenálási felmérést a tényleges kádárok emberi mint atomi-mikrobiom értékeléséhez a büntetőeljárásokból. Annak ellenére, hogy rengeteg mikrobiális bontó van a házakban, kevés részlet van az emberi belső szervek lebomlásában részt vevő specifikus mikroorganizmusokról. Egészséges emberekben a legtöbb belső szervről azt gondolják, hogy steril vagy többnyire a mikroorganizmusok semmisek az immunrendszer folyamatos felügyelete miatt 14,19. A halál után az immunrendszer már nem működik, és a mikrobák szaporodását elősegíti az 5,11,17,18,20 támasz tápanyagban gazdag környezete .

Az emberi bomlás elsősorban a baktériumoknak tulajdonítható; a tudományos szakirodalom áttekintése azonban átfogó empirikus ismeretek hiányát mutatja be az emberi belső szervekben a halál után szaporodó baktériumok azonosságáról. Például Can et al. Az 5. ábra tenyésztettől független Roche 454 piroszekvenálási módszerekkel végzett mikrobiális felmérést a tizenegy kutya belső szerv szöveteihez kapcsolódó thanatomicrobiome-on. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a kötelező anaerobok, Clostridium, a változó halálozási idők kádáiban találták, míg a fakultatív anaerob, Lactobacillus, a halál utáni rövidebb időközökkel rendelkező vadakban volt nagyobb (azaz 29,5 óra szemben a 240 órával) 5. A Hyde szerint et al. (2013 és 2015) a szájüregben található baktériumok feltáró elemzése és a természetes körülmények között lebomló holttestek rektális kaparásai során bebizonyosodott, hogy a holttest mintavételi helyén belül eltérés mutatkozott a felfújódási szakasz kezdete és végpontja között, 21, 22 .

A tanulmány érdekes megállapítása az a Pseudomonas sp. kizárólag a nőstény holtakban észlelhető, szemben a Rothia sp. találtak egy hím hullafarokban. Pseudomonas egy aerob, Gram-negatív bacillus, amely emberben súlyos opportunista fertőzéseket okoz.

A véletlenszerű erdőelemzés során számos érdekes tulajdonságot azonosítottak (5. ábra, S2. Táblázat). Először is, ahogy az elemzésben nőtt a taxonómiai szint mélysége (országról fajra haladva), a magyarázott százalékos variancia is megmagyarázódott. A család és a nemzetség szintjén végzett elemzések a PMI-vel és az érdeklődő változókkal korreláló modellek varianciájának körülbelül 21% -át magyarázták, a fajszintű elemzések pedig 65% -kal magyarázták (S2. Táblázat). Másodszor, a belső szervet következetesen a modellek 14 legfontosabb tényezője közé sorolták, a nem pedig a 38 legjobb között.

A diszkrét mikrobiális közreműködők katalógusának létrehozása, amely az emberi atatómikrobiom szerkezeti és dinamikus változását irányítja, elengedhetetlen annak megállapításához, hogy az emberi rothadás hogyan történik. Más kutatási erőfeszítések hasonló megközelítéseket alkalmaztak a bomlás mikrobiotájának emberi helyettesítők, például egér és sertés 12,16,18 felhasználásával történő vizsgálatához, és megállapították, hogy bizonyos baktériumok (pl. Firmicutes) bősége a bomlás során meghatározott időpontokban jelzi a a halál ideje. Például a Metcalf-ban et al. (2014) szerint „mikrobiális órát” mutattak ki egérmodellben, és a PMI becslések körülbelül három napon belül megerősítették a tényleges PMI-ket 16. Hasonlóképpen, tanulmányunk eredményei azt mutatták, hogy a Firmicutes potenciális biomarkerként jelenik meg a thanatomicrobiome közösségekben.

Az egyik különösen fontos értékelendő terület az a tény, hogy ez a tanulmány nem határozta meg, hogy a környezeti hőmérsékleti expozíció jelentősen hozzájáruljon a közösségi struktúra különbségeihez. Hiba lehet a hőterhelés meghatározásában, mert a testületeket különböző helyeken, különböző hőmérsékleteken találták 23. Alternatív megoldásként a test kellően szigetelheti a belső szerveket a hőváltozásoktól, hogy más tényezők (pl. Nem) nagyobb hatást gyakorolhassanak a közösségre.

A jelenlegi tanulmány bemutatja egy új megközelítés lehetőségét a halál idejének meghatározására az igazságügyi genetika, a DNS-szekvenálás és a bioinformatika szakértelme alapján. A mai napig tanulmányunk az emberi thanatomicrobiome belső komponenseinek mikrobiális sokféleségének legnagyobb katalógusát képviseli. Ezenkívül ez a tanulmány új információkat tárt fel arról, hogy miként változnak a mikrobiális populációk a különböző belső mintákban az ember halálakor, ami jelenleg még nem jól megalapozott. Az idő meghatározása egy szűk ablakon belül végső fontosságú a bűnügyi nyomozásban, és összhangban áll az orvosi törvényszéki feladatsal, miszerint objektív, bizonyítékokon alapuló ismereteket és eszközöket nyújtanak az igazságügyi genetika kihívásainak való megfelelés érdekében. Ez az információ hasznos azoknak a patológusoknak és más kutatóknak is, akik emberi és állati maradványok lebomlásával foglalkoznak, mivel információkat nyújtanak a mikroorganizmus-kolonizáció azonosságáról, helyéről és ütemtervéről, amelyekkel a halál után valószínűleg találkozni kell. A jövőbeni irányok tanulmányokat tartalmaznak a betegség előfordulásának magyarázatára Rothia, Gram-pozitív cocco-bacillus, amely különféle súlyos fertőzéseket okoz, amelyet egy véletlen kábítószer-túladagolás miatt elhunyt férfi esetében fedeztek fel.

Human Postmortem Microbiome Project (HPMP)

A Human Postmortem Microbiome Project (HPMP) arra törekszik, hogy olyan adatokat gyűjtsön, amelyek kiterjedt erőforrást jelentenek az emberek (és/vagy az emberi helyettesítők) lebontásában részt vevő mikroorganizmusok bőségének és sokféleségének katalógusában 4. A munkacsoport feladata keretet biztosítani a belső (thanatomicrobiome) és a külső (necrobiome és gravesoil) mikrobiális közösségek számára. A HPMP elsődleges célja a halál módjával és a halál utáni intervallum-becslésekkel kapcsolatos kérdések megoldásához szükséges megértés és gyakorlati alkalmazások fejlesztése. Ez a projekt továbbá összehangolt erőfeszítéseket fog tenni a protokollok validálása és egységesítése érdekében, hogy létrehozzanak egy keretet az igazságügyi vizsgálatokhoz.

Mód

Cadaver esetek és mintagyűjtés

Thanatomicrobiome DNS extrakció, PCR amplifikáció és MiSeq adatok elemzése

A szekvenciaadatokat ezután a Kutatási és Vizsgálati Laboratóriumban elemeztük egy standard mikrobiális sokféleség-elemző csővezeték segítségével, amely két fő szakaszból állt, a denoising és a kiméra detektálás szakaszából és a mikrobiális változatosság elemzés szakaszából. A denoizálás és a kiméra detektálás szakaszában denoizálást végeztünk különféle technikák alkalmazásával a rövid szekvenciák, az egyes szekvenciák és a zajos olvasások eltávolítására. Ezután kiméra detektálást végzünk a kiméra szekvenciák eltávolítására. Végül a fennmaradó szekvenciákat ezután bázisonként korrigáltuk, hogy eltávolítsuk az egyes szekvenciák zaját. A diverzitásanalízis szakaszában minden mintát elemzési folyamaton keresztül futtattak, hogy a leolvasókat csoportosítsák OTU-kba, majd taxonómiai osztályozáson mentek keresztül a fajszint azonosításához.

Biostatisztikai adatok elemzése

további információ

Hogyan olvassa el ezt a cikket: Javan, G. T. et al. Az emberi thanatomicrobiome utódlása és a halál óta eltelt idő. Sci. ismétlés. 6., 29598; doi: 10.1038/srep29598 (2016).