Iszlám és elhízás

Írta: Samer Elkassem

mecset
Az elhízás világméretű járványsá vált, különösen a gazdag és fejlett társadalmakban. Az ideális testalkatú intenzív társadalmi nyomás ellenére az elhízás aránya továbbra is riasztó mértékben növekszik. Az elhízás egészségügyi hatása megdöbbentő, mivel olyan krónikus és életveszélyes betegségekkel jár, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az alvási apnoe, az ízületi gyulladás és a rákos megbetegedések.

A radikális bariatrikus sebészeti beavatkozások az egyik leghatékonyabb módszerré váltak a súlyosan csökkent elhízott betegeknél. Ezek a műtétek drámai módon csökkentik a gyomor kapacitását és befolyásolják a jóllakottságot. Ezeknek a műtéteknek azonban sok kockázata van, és hosszú távú egészségügyi következményekkel is jár. Ennek a növekvő problémának a kezelésére nem került kidolgozásra és elfogadásra az optimális megelőzési módszer.

Mohamed próféta bölcsessége (béke legyen vele), valamint az étkezéshez és a jóllakottsághoz való hozzáállása rengeteg könyvet képes kitölteni. Egyik elbeszélése összefoglalja az étkezés és a jóllakottság kihívását, amely mély hatással lehet az egyénekre, a közösségekre és az egész társadalmakra.

Elbeszélték, hogy a próféta ﷺ azt mondta: „Senki sem tölti be a gyomránál rosszabb edényt. Néhány falat, amely egyenesen tartja a hátát, elegendő számára. Ha kell, akkor egyharmadát meg kell tartania ételért, egyharmadát italért és egyharmadát a légzéséért. ” (At-Tirmidhi)

Ez az egyetlen elbeszélés határozza meg az „étkezési” problémát, különösen, ha az a vágyaival való intenzív küzdelemhez kapcsolódik, a megelőzést szorgalmazza, és gyakorlati tanácsokkal szolgál.

A hadísz (narráció) első része figyelmeztet a gyomor kitöltésének veszélyeire. Nem csak egészségügyi következményei lesznek, hanem hatással vannak imánunkra is (hitünkre). A jóllakáshoz való étkezés a nafs (szellem) hajlama, amely végső soron ártalmat parancsol. Valóban vannak erős éhségimpulzusok és jóllakottsági hormonok, amelyek szorosan összefüggenek a gyomor kapacitásával és az ember táplálkozási igényével. Az izomrostok felépítése és orientációja lehetővé teszi a gyomor kitágulását, ezáltal lehetővé téve a túlfogyasztást a jóllakottság érzése előtt. Ha testünk visszajelzéseire támaszkodva hagyjuk abba az étkezést, akkor mindig feleslegben fogunk enni. Lényegében a gyomor csapdának tekinthető.

Valahányszor eszik, a testnek reagálnia kell az étkezés bevitelére, nemcsak tápanyagok, fehérjék és szénhidrátok felszívásával, hanem minden felesleges zsírként történő tárolásával. Sajnos a testünkben a zsírfelesleg sok rendellenességet eredményez, például inzulinrezisztenciát, krónikus gyulladást és érelmeszesedést.

Imam Al-Ghazaly a „Megtörni a két vágyat” című könyvében azt állítja, hogy a boldogság akkor érhető el, ha az ember küzd a nafsai és vágyai felett való ellenőrzésért, és a nyomorúság akkor következik be, amikor az embert a vágyaik irányítják. Ha valaki tisztában van azzal, hogy az ételfogyasztás eredendően a nafs és a lélek közötti harc, elkezdhetjük értékelni a probléma nagyságát.

A hadísz második részében a Próféta ﷺ arra tanít minket, amire testünknek valójában szüksége van. Nagyon kevés szükséges ahhoz, hogy folyamatosan működhessünk. Amint a böjt megtanít minket, megehetjük a szokásos mennyiségünk egyharmadát vagy kevesebbet, és teljes mértékben produktívak lehetünk. Ezt a koncepciót a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt formájában támogatták a legújabb orvosi szakirodalom. Ez volt a próféta ﷺ gyakorlata prófétaságán keresztül; gyakran és hetente böjtölt, és sohasem evett jóllakottan.

Hadíszának harmadik része gyakorlati tanácsokat ad nekünk. Noha feltételezzük, hogy ideális esetben nem szabad megtölteni a gyomrát, mégis megértjük gyengeségünket, különösen az étel és a jóllakottság kérdésében. Azt tanácsolja, hogy kapacitásunkat osszuk el háromra: egyharmad élelmiszerre, egyharmad folyadékra és egyharmad levegőre. Ez a stratégia arra ösztönöz bennünket, hogy tervezzük meg ételeinket, készítsünk egészséges ételeket pazarlás nélkül, és mindig legyünk tisztában azzal, hogy mennyit teszünk a gyomrunkba.

Arra ösztönzött bennünket, hogy kevesebbet készítsünk az ételek elkészítése közben:

"Az étel két személyből három személy számára elegendő, és a étel három személy négy ember számára elegendő. ” (Al-Bukhari)

Ebben a néhány prófétai szóban a Próféta ﷺ megtanítja nekünk a megelőzés és az átgondolt korlátozás elvét, hogy tudatában legyünk étkezési szokásainknak, és hogy ételeinket taqwával (tudatosság) és felelősséggel készítsük el és együk. Mindig áldást keresett az ételében, és dicsérte Allah subhanahu wa ta`alát (ő magasztos) azért, amit kapott. Remélhetőleg a muszlimok követhetik a prófétai módszerét, és elvárhatják, hogy egészségesebb életet éljenek, mentesüljenek a túlsúlytól és betegségektől, és hasanát (jutalmat) szerezzenek tetteikért.